Március végén lett volna az év első FIFA dátuma a válogatott csapatok számára: Nemzetek Ligája play-off-ok, a maratoni Dél-amerikai VB selejtezők első köre de sima barátságos találkozók is. A teljes (sport)életet azonban keresztülhúzta a koronavírus, ami – budapestiesen szólva – annyira nem király…
Tehát a jelek szerint a válogatottsági meccshalomzók egy darabig nem léphetnek előre és így az egyiptomi Ahmed Hassan 184 meccset számláló világcsúcsa még nem forog veszélyben, pedig kihívó van bőven. Sorozatunk első részében az európai nemzeti csúcstartók között szemezgetünk. A listát követve, több jól csengő nevet is találunk: az európai válogatottsági csúcstartót Gianluigi Buffont (176), igaz ő már visszavonult a nemzeti együttesből és már csak a BL serlegért hajt. Pár hónapja döntötte meg Paolo Maldini Serie A-s meccsrekordját is; Sergio Ramost (170), aki 2019 októberében előzte meg egykori madridi játékostársát Iker Casillast, de a visszavonulását nemrég bejelentő legenda így is nagyon büszke lehet 167 meccsére (köztük két EB, egy VB győzelem amikkel amúgy Ramos is vagánykodhat). Cristiano Ronaldo nem mellékesen a válogatottsági gólrekordra is jó eséllyel pályázik, ugyan Ali Daei 109-cel vezet, de minden bizonnyal a gólrekord hamarabb meglesz CR számára – jelenleg 99-et számlál -, mint a válogatottsági csúcs (jelenleg 164).
Az RSSSF (a futball statisztikáival és rekordjaival foglalkozó hivatal) adatait vettem figyelembe amely alapjáraton egyezik a különböző szövetségek adataival, ugyanakkor a minden apróságra figyelmes FIFA kutatói szerint ezek néhol eltérnek, így sárgával jelöltem ezeket a helyzeteket. Két esettel példázódom: a svéd válogatott egykori nagyszerű középpályása, Anders Svensson, nemzetközi meccseiben azért talált kivetnivalót a FIFA, mert volt U23-as ellenfél, el nem ismert barátságos meccs, egy meccsen túl sok csere és hasonlók. Öt kérdéses meccs merült fel, így legrosszabb esetben holtverseny van a svéd csúcson az őrült kapus, Thomas Ravelli és Svensson között. Maradunk a skandináv félszigeten, a dán szövetség hivatalos meccsként tekint a ’87-ben és ’88-ban lejátszott olimpiai selejtezőkre, míg a FIFA, utólagos kutakodás után, nem. Tehát ha a kérdéses nyolc meccstől megfosztjuk Peter Scmeichelt, akkor máris a villámléptű szélső, Dennis Rommedahl (127) ugrik elő csúcstartónak.
Ami a kontinensek közötti leosztást illeti 44 Európai ország rendelkezik legalább egy (több, mint) százszoros válogatottal, igaz négy olyan ország is szerepel a listámon, amely némi magyarázatot igényel: két megszűnt entitás: Kelet-Németország valamint Szovjetunió. Némileg előbbihez kapcsolódik egy igen érdekes helyzet Ulf Kirsten ugyanis kelet-német születésű és így annak rendje-módja szerint szerepelt is 49 alkalommal a GDR együttesben, majd az újraegyesítés után pontosan 51-szer kapott lehetőséget a német válogatottban is így ő is válogatottsági századosnak tekinthető. A kelet-mémet csúcstartó amúgy Joachim Streich, aki a válogatottság mellett (102) a gólrekordot (53) is tartja. Össznémet színekben nála több gólt csak Gerd Müller (68) és Miroslav Klose (71) szerzett.
Feltűnhet Izrael is, mint európai tagállam, ők kénytelenek Európában játszani EB és VB selejtezőiket a területi és egyéb konfliktusok miatt. Talán minden idők legjobb izraeli játékosa a csúcstartó, a Chelsea-vel Európa Ligát nyerő Yossi Benayoun (101).
Politikai okokból lett világrekorder Dejan Stanković is, hiszen a Lazio és az Inter egykori harcosa három “különböző” megnevezésű válogatottal szerepelt világbajnokságon: ’98-ban Jugoszláviával, 2006-ban Szerbia és Montenegró színeiben majd 2010-ben a szétválás után, mivel szerb, Szerbia színeiben folytatta tovább és még 42 meccsen, többségükön csapatkapitányként, meg sem állt 103 válogatottságig, amivel sokáig volt csúcstartó, míg a Chelsea egykori bekkje, Branislav Ivanović meg nem előzte.
A minállamok képviselői is szép számmal gyűjtögetik a válogatott találkozókat: Michael Mifsud (Málta 142), Peter Jehle (Liechtenstein 132), Ildefons Lima (Andorra 128) vagy éppen a luxemburgi Mario Mutsch (102). Ismeretes, hogy ezek a tagállamok fényévente ízlelik meg a győzelem ízét, csak álmodoznak nemzetközi turnén való szereplésről és legtöbbjük nem is profiként űzi a focit szóval csúcstatrónak lenni egymagában nagy dolog.
Nem mehetünk el szó nélkül a magyar nemzeti együttes mellett sem, de nem az andorrai vereségre akarok kitérni… Bozsik József 1962-ben játszotta utolsó, 101., válogatott találkozóját, tehát kereken 54 (!) év szükségeltetett a rekorddöntéshez, ugyanis 2016. május 20-án Király Gábor letaszította a trónról a népszerű Cucut. Utólag a mackónadrágos Király is leköszönt, egy sikeresnek nevezhető EB szerepléssel a háta mügött. Jelenleg ott tartunk, hogy 108 meccsel Dzsudzsák Balázs és Király Gábor a csúcstartók. A közelmúlt két kiemelkedő játékosa Gera Zoltán 97 míg Juhász Roland 95 válogatottságnál hagyta abba.
Ami a többi kontinentális nagyhatalmat illeti: a közelmúlt nagy alakjai a csúcstartók például a francia válogatott élén, ahol Lilian Thuram 142-es rekordja egyelőre nem forog veszélyben. Az említett világ- és Európa-bajnok franciával ellentétben, Wesley Sneijdernek nagy turnékról “csak” VB ezüst- és bronzérme valamint EB elődöntője van, de hatalmas holland neveket előzött meg a válogatottsági sorrendben. 134 nemzetközi találkozója még sokáig holland csúcs marad. 1990. július hetedike óta Peter Shilton (125) a “király”, ami az angol válogatottságot illeti, Wayne Rooney mondjuk egészen szépen gyűjtögette a meccseket de így is csak 120-ig jutott.
Nem célom az összes névről szót ejteni, így a sort szláv góllövőkkel zárom: Robert Lewandowski eddig minden állomáshelyén elsőszámú gólfelelősként szerepelt így csak idő kérdése volt, hogy a lengyel válogatottban is csúcsra tőrjön és mivel igen fontos láncszeme a nemzeti együttesnek a válogatott meccsszámban is jelenleg ő a rekorder (112/60). A maga módján hasonló a története a macedón és a bosnyák csúcstartónak is. Dupla fronton (válogatott és gól) rekorder Goran Pandev (108/34) és Edin Džeko (107/58) is, igaz utóbbi szerepelt már világbajnokságon. Közös pont mindhármuk esetében, hogy mindannyian csapatkapitányai a nemzeti együttesüknek!
Hamarosan folytatódik a sorozat a többi kontinens csúcstartóival.
