Nemzetközi válogatott tornák: gólrekorderek

Gólrekorderek

Pár éve gondoltam egy merészet és összegyűjtöttem a legfontosabb nemzetközi tornák meccs- és gólhalmozóit. Az első részben a gólrekordereket vesszük górcső alá. Az alábbi táblázatot böngészve több jól csengő névvel is találkozhatunk.

A VB közeledtével, kiadványok, cikkek, adások százai vannak/lesznek tele az eddigi világbajnokságok érdekességeivel, különleges statisztikáival és számadataival. Az egyik legfontosabb: a VB-k történetének legjobb góllövője… Nos, itt kellőképpen szomorúan kell tudomásul vennem, hogy már nem gyermekkori kedvecem, az igazi (az egyetlen!) Ronaldo van a csúcson, ugyanis őt letaszította a trónról egy bizonyos lengyel-német Miroslav Klose. Fontos kiemelnem, hogy a Fenomén a korábban rekordnak számító 15 gólját három aktív világbajnokságon (1998 – 4 gól, 2002 – 8 gól ezzel gólkirály, 2006 – 3 gól) hozta össze 19 meccs alatt. 1994-ben ugyan kerettag volt és így világbajnok is, de nem lépett pályára az akkor még csak 17 éves játékos. Klosenak ezzel szemben négy aktívan végigjátszott VB-re volt szüksége (majdnem rekordnak számító 23 mérkőzés), ahhoz hogy beállítsa majd meg is döntse egykori hősöm rekordját és 16 góllal ellopja ezt a címet. Ronaldo mosolya minden bizonnyal nem volt természetes, még akkor sem, ha ő maga is neves elődöket előzött meg a gólcsúcs felállítása közben, gondoljunk csak Just Fontaine-ra vagy Pelére. Ahogy Ronaldo fogalmazott: “Én már megírtam a saját történetemet, most a többieken a sor…” És milyen igaz.

Nincsen abban semmi meglepő, hogy Samuel Eto’o az Afrikai Nemzetek Kupájának a gólrekordere, ugyanis személyében egy korszakos (afrikai) egyéniséget tisztelhetünk. Mondjuk volt is ideje 6 torna és 29 meccs alatt összeszorgoskodni a rekordnak számító 18 gólját, még úgy is, hogy a 2002-es és a 2004-es ANK-ján nem igazán volt elemében, ezeken mindösszesen csak 2 gólt szerzett. Ugyanakkor 2006-ban és 2008-ban 5-5 góllal gólkirály tudott lenni. További afrikai nagyságok a következő mutatóval bírnak: Benni McCarthy (Dél-Afrika), Jay-Jay Okocha (Nigéria), Frédéric Kanouté (Mali), Roger Milla (Kamerun) 7 gól; Asamoah Gyan (Ghána) és a válogatottsági világrekorder Ahmed Hassan (Egyiptom) 8 gól; Didier Drogba (Elefántcsontpart), Hossam Hassan (Egyiptom) és Patrick Mboma 11 gól.

A Copa América góllövőinek toplistáján két, mondjuk úgy, hogy meglepő nevet találunk: Zizinho és Norberto Méndez, bár legalább brazil és argentin játékosokról beszélünk. A vicces nevű brazil úgy a Copa gólrekordere, hogy sosem volt a torna egyéni gólkirálya. Senki ne keresse az élbolyban Diego Maradonát, Pelét, Hernán Crespót, Ronaldót, Romáriót vagy éppen Lionel Messit. A közelmúlt nagyjai közül egyedül Gabriel Omar Batistuta tudott közel kerülni a 17 gólt jelentő csúcshoz a maga 13 góljával. A lecke fel van adva a két döntőt is elbukó Messinek, a kétszeres győztes (pont Messiék bánatára) Alexis Sáncheznek és Eduardo Vargasnak valamint Ronaldo, Ronaldino, Rivaldo játékán felnövő Neymarnak.

Az észak- és közép-amerikai országok valamint a karib-tengeri labdarúgó-válogatottak számára kiírt Arany-kupa örökös góllövőlistájának élén ismét egy ismerős névvel találjuk szembe magunkat: Landon Donovan, aki karöltve Clint Dempsey-vel az amcsi válogatott gólrekordere is egyben (57 góllal). Minden amerikai kedvenc soccer játékosa, hat alkalommal szerepelt Arany-kupán, összesen 34 mérkőzésen és ezeken 18 gólt lőtt és háromszor nyerte el a gólkirályi címet. Donovan 2007-ben adta át a múltnak Luis Roberto Alves “Zague” 12 gólos rekordját, a brazil apától származó mexikói gólkirály a Gold Cup 1993-as turnéján 11 gólt szerzett (ez mai napig rekord). A jelenkor legnagyobb mexikói góllövője Javier “Chicharito” Hernández eddig csak egy térségi bajnokságon vett részt ahol 7 góllal gólkirály is lett. 2015-ben sérülés miatt maradt távol, 2017-ben pedig B csapattal utazott ki Mexikó, így várat magára még Hernández Arany-kupán szerzett további góltermése.

Az ázsiai fuball is kitermelt már jó pár a térségben elismert vagy akár világlasszis góllövőt, így nem meglepő, hogy az Ázsiai Nemzetek Kupája történetének legtöbb gólt szerző játékosa a Bayern Münchenben is megforduló, iráni nagyság: Ali Daei. Három kontinenstornán vett részt, egyenletes teljesítménnyel és két bronzéremmel a zsákban fejezte be. A mai napig az ő nevéhez fűződik az egy tornán szerzett legtöbb gól: 8 az 1996-os tornán, amivel ternészetesen a gólkirályi címet is elhódította. Ausztrália 2006-ban átnyergelt az Ázsiai szövetségbe. Érdekesség, hogy Tim Cahillnek 6-6 gólja van úgy az Óceániai Nemzetek Kupájában, mint az Ázsia bajnokságon is.

Az Európa-bajnokságok tekintetében is érdekes helyzet állt elő. Michel Platini, egy tornán gólkirálykodta össze azt a góltermést (9), amivel sokáig egyeduralkodó tudott lenni. Aztán jött Cristiano Ronaldo, akinek négy torna szükségeltetett ahhoz, hogy beérje az UEFA egykori elnökét. CR egyik tornán sem tudta megközelíteni a 9-es gólzáport, de mint tudjuk sok kicsi sokra megy és a sorrendben 2, 1, 3 majd megint 3 góljával már társtulajdonosa az EB-ken lőtt legtöbb gól címnek. Jelen állás szerint csak Antoine Griezmann (6 gól a 2016-os tornán) veheti üldözőbe Cristiano Ronaldót, mondjuk 2020-ban.

Sokakat meglephet Damian Mori neve, mint az Óceániai Nemzetek Kupája legnagyobb góllövője, hiszen Mark Viduka, Harry Kewell, Tim Cahill vagy akár Archie Thompson neve is méltán ismertebb. Bár Ausztrália 2006 óta, az erősebb versengés reményében, az Ázsiai Labdarúgó Szövetség tagja, Mori még akkoriban alkotott maradandót, amikor a Kenguruk még javában az Óceániai térség csapataival versenyeztek. Rekordját az 1998-as ÓNK-ján szerzett 10 góljával alapozta meg, majd négy év múlva gurított még hármat. A rekordra egyedül Új-Zéland gólgyárosa, a 26 éves Chris Wood lehet veszélyes, aki jelenleg 9 gólnál tart.

A végére maradt a Konföderációs Kupa gólrekorder párosa, hiszen ezt a címet is ketten viselik, két egykori nagy közönségkedvenc(em): Cuauhtémoc Blanco és Ronaldinho. A kontinensek bajnokait felvonultató válogatott vetélkedő eddig több kiemelkedő sikert hozott úgy a mexikói, mint a brazil labdarúgás számára. Gondoljunk csak az 1999-es fergeteges Mexikó-Brazília döntőre az Azték stadonban, ami a házigazdák győzelmével ért véget vagy éppen a 2005-ben hősiesen szereplő aztékok játékára, hogy a sorozatban háromszor egymás után diadalmaskodó brazilok diadalmenetét ne is említsem, akik azért 1997-ben is gáláztak egy nagyot Ronaldo és Romário vezetésével. Az említett ’99-es torna a közös pont Blanco és Dinho esetében, itt ugyanis karöltve lett gólkirály az akkoriban legnagyobb mexikói isten valamint a kibontakozófélben levő ifjú titan 6-6 góllal. Blanco ezt megelőzően 1997-ben, Szaúd-Arábiában gurított három gólt, Ronaldinho pedig a 2003-as gólcsend után, 2005-ben segítette három góllal győzelemre Brazíliát.