Az első részben a nemzetközi válogatott tornák gólrekordereiről olvashattatok. Ide kattintva éritek el azt a bejegyzést. Most ugyanerre a kaptafára felépített koncepció alapján a meccshalmozókról lesz szó. A 2020-as naptárt (EB, Copa América, CONCACAF zóna Nemzetek Ligája négyes torna) nagyon áthúzta a koronavírus de 2019-ben több kontinentális turné is sorra került, volt Afrikai Nemzetek Kupája, Copa América, Arany-kupa, Ázsia-kupa is. Érdemi változás a meccshalmozókat tekintve nem volt, trónon maradtak az őskövületek.

Kezdjük máris az Afrikai kontinensen, ahol akárcsak a góllövőknél itt is egy kameruni kiválóság a rekorder, aki nem mellékesen hazája válogatottsági csúcstartója is, ő nem más, mint Rigobert Song. Nyolc Afrikai Nemzetek Kupáján szerepelt, háromszor jutottak döntőbe s ezek közül kettőt meg is nyertek a Szelidíthetetlen oroszlánok, Song hathatós szereplésével, így nem meglepő, hogy rekordszámú meccsen (36) vett részt. Ő egyébként a legfiatalabb játékos, aki VB-n piros lapot kapott, mindössze 17 volt, amikor a ’94-es eseményen kiállították. Szorosan mögötte (34) egy olyan játékos, aki 1996-2010 között szintén szerepelt az összes Afrikai Nemzetek Kupáján, Ahmed Hassan (Egyiptom). Ő egyébként a válogatottsági világrekorder is és összesen négyszer – szintén rekord – nyerte meg az ANK-ját. A két említett játékos régóta nem aktív már a válogatottban, a ghánai Asamoah Gyan előtt volt nagy lehetőség ’19-ben, hogy beérje Songot (és/vagy megelőzze Hassant) amennyiben Ghána bejutott volna a döntőbe és Gyan minden összecsapáson szerepelt volna… Ehhez képest a Fekete csillagok idő előtt kiestek és hősünk is csak két meccsen kapott szerepet, így 31 találkozónál állt meg az ANK meccszámlálója.

Manapság egyre ritkábban lehet az “óhh hát azt már senki sem éri utol” kifejezést használni, ha gólokról vagy meccshalmozásról van szó, de az elég valószínű, hogy a chilei kapus Sergio Livingstone 34 meccses Copa América rekordja, amit hat turnén hozott össze, egy jó darabig még nincs veszélyben. Kortársa, a gólokban (társ)rekorder brazil Zizinho csak egy meccsel marad el mögötte, de utánuk elég nagy a hézag. Tisztes távolból követik őket olyan visszavonult térségi nagyságok, mint Carlos Valderrama (27), Taffarel (25). Korunk egyik nagyja, Lionel Messi eddig háromszor döntőzött a CA-n. ’19-ben a harmadik helyet csípték meg és Messi mind a hat meccsen pályára is lépett, így 27 meccset számlál. A jövőre halasztott Copán más lesz a lebonyolítási rendszer (két hatos csoport, maximálisan nyolc meccs) kedvezhet Messinek feltéve ha a legvégső fázisig eljutnak a Gauchók. Kissebb meglepetésemre Javier Mascheranónak 26 CA találkozó jutott, de El Jefecito viszont már visszavonult a válogatottságtól.

Teljesen véletlen egybeesés, hogy az észak- és közép-amerikai országok valamint a karib-tengeri válogatottak számára kiírt bajnokság csúcstartója pont úgy hat turnéval a háta mögött, szintén 34 meccsel rendelkezik, mint a Copa América rekordere. Nem meglepő Landon Donovan csúcsa, mert kellőképpen sok Arany-kupán volt módja részt venni és a nem ördöngős versengés miatt rendre döntőig menetelt az amcsikkal, ahol szerencsére azért a mexikóiak gyakran megállították őket. Igazi adok-kapok na… Apropos mexikóiak: sokkal nagyobb a szórás náluk, több alkalommal is pihentek a legnagyobbak, így a csúcstartójuk 24 meccsel és négy turnéval (három győztes és egy vesztes finálé) Andrés Guardado. Donovan közvetlen közeli üldözője, ha jól informálódtam, akkor a 2018-as VB-n is látott panamai Gabriel Gómez, aki hét (!) Arany-kupán szerepelt összesen 32 alkalommal. Korát tekintve ott lehetett volna a ’19-es megmérettetésen, de a világbajnokság után visszavonult a válogatottságtól. A csúcson kell abbahagyni!

Az üzbég kapus Ignatiy Nesterov az egyedüli, aki öt Ázsia-kupán szerepelt, a (leg)végső fázisokba nagyon ritkán jutott el a csapatával, de 19 mérkőzésen azért szerepelt. A rekorder Yasuhito Endo, aki négy turné alatt 21 találkozón szerepelt és kétszer nyerte meg Japánnal a legrangosabb térségi bajnokságot. Ahogy sokan a már említett játékosok között Endo is válogatottsági csúcstartó 152 mérkőzéssel. Mögötte (20) egy kevésbé ismert név található, igaz szintén legenda hazájában: Younis Mahmoud, az iraki gólkirály. Az ő esete azért is érdekes, mert ő az egyetlen, aki négy különböző Ázsia-kupán is betalált. Ami talán ennél is meglepőbb, hogy 2007-ben eddigi egyetlen Ázsia-kupa győzelméhez segítette, az akkor sem éppen ideális politikai helyzetben lévő Irakot. Azon játékosok közül, akik veszélyesek lehetnek Endo rekordjára (Anzur Ismailov, Zheng Zhi, Amer Shafi, Ahmed Kano stb.) mindannyian karrierjük vége felé járnak, így nem valószínú, hogy a 2023-ban esedékes tornán még pályára lépnek.

Végre egy olyan rekord, amire nem veszélyes Messi – gondolhatja viccesen a csúcsokra mindig kényesen figyelő Cristiano Ronaldo. Ő az egyedüli aktív labdarúgó az itt emlegetett rekorderek között. A 21 meccses EB-rekordot még növelheti a következő EB-n, ismerve, hogy milyen profi a hozzáállása nem kizárt, hogy 2021-ben 36 évesen is szerepel majd. Ne feledjük, CR az EB-n szerzett gólok tekintetében is csúcstartó, karöltve Michel Platinivel. Bastian Schweinsteiger még sokáig második helyen marad a maga 18 találkozójával, a dobogóra még Gianluigi Buffon fér oda 17-tel. Ők mindannyian négy Európa-bajnokságon vettek részt bár Iker Casillas öt kontinensturnén is kerettag volt, csak hármon szerepelt aktívan. Sergio Ramos (15) tud még fennebb lépni jövőre a létrán.

A színvonalat és a nívós csapatokat tekintve érthető, hogy az Óceániai Nemzetek Kupája a legkevésbé hozza lázba csúcsfoci kedvelőit. Ausztrália a komolyabb erőpróbára való tekintettel “átköltözött” Ázsiába, így az óceániai térségben Új-Zéland tekinthető egyeduralkodónak. Legendás játékosuk Ivan Vicelich játszotta a legtöbb mérkőzést, összesen 20-at és 1998-2012 között mind a hat kontinenstornán szerepelt. Több esetben a VB kvalifikáció jelentette a térségi tornát.
Következzen a kontinenbajnokok turnéja a Konföderációs Kupa. Itt Dida a meccsrekorder 22 pályára lépéssel. Dida jó tíz évig meghatározó kapusa volt a Milannak és 91 válogatottsága is jelzi, hogy nem holmi jöttment kapus volt. Ugyanakkor a világbajnokságokkal nem volt szerencséje, ’98-ban csak csere volt Taffarel mögött, 2002-ben Marcosban bízott jobban Scolari de előtte s utána is Dida volt az elsőszámú választás. 2006-ban pedig már Didával a kezdőben nem jutottak túl messzire a brazilok. Ha már a VB-ken nem kapott túl nagy szerepet a Konföderációs Kupában annál inkább. Öt turnén volt a kezdőcsapat tagja, háromszor döntőztek a brazilok, melyből kettőt meg is nyertek 1997-ben és 2005-ben.

Zárjuk a sort a világbajnoksággal. Lothar Matthäus 25 meccses csúcsát sem Messi sem CR nem tudta ezidáig megközelíteni. Az egykori aranylabdás német öt VB-n szerepelt és vette ki igen aktívan a részét a ’90-es győzelemből. Honfitársai közül Miroslav Klose tudott nagyon felzárkózni mögéje, neki 24 meccs jutott négy VB alatt. Paolo Maldini zárja a dobogót 23 világbajnokságon játszott találkozóval.
