Nagyon örültem a Nemzeti Sport Online (nso.hu) „Ahogy mi megéltük” pályázati felhívásának és, amikor elgondolkodtam, hogy milyen meccset, melyik gólt, milyen sporteseményt elevenítsek fel, akkor több kultikus gól is lepörgött előttem. A pályázat kapcsán egyik első gyerekkori hősöm Paul Gascoigne Euro ’96-os „esernyős” góljára esett a választásom. A cikk az nso munkatársainak is elnyerte a tetszését, így meg is jelent az online felületen, amit ezúton is köszönök. Úgy terveztem, hogy amennyiben nem kerül ki az nso.hu oldalra, akkor még mindig jó sorozat ötlet marad a blogomra, mondjuk kedvenc góljaim munkacímmel.
ĺme a következő:
Említettem, hogy a ’94-es világbajnokság volt az első, amit hellyel-közzel követtem, sok fontos mozzanat megmaradt, ugyanakkor még csak kilenc és fél éves voltam… Az angliai EB-ről már élénkebb emlékeim vannak, az azt követő VB-re pedig már komolyan készültem. Az alábbiakban taglalt gól viszont épp a franciaországi viadalt megelőző (azóta sem volt hasonló) mini-torna világraszóló találata volt. Amikor világraszólót említek és ’98-as VB előtti nagy gól, akkor a fociban jártas arcok, válogatott hovatartozástól függetlenül, rá kell vágják, hogy: „Roberto Carlos bombája, Franciaország-Brazília 1-1, Tournoi de France – 1997. június 3”.
Röviden a Tournoi-ról: a francia válogatott meghívásos tornát szervezett három olyan nemzeti együttes szereplésével, akiket joggal várhattunk akár az elődöntőbe is a közelgő világbajnokságon. Az összes csapat top tízes volt a FIFA világranglistáján, kivéve a házigazdákat: Brazília (1), Anglia (8), Olaszország (9), Franciaország (11). A némiképp egyszerűbb számítást alkalmazó ELO szerint is előkelő helyen szerepeltek a csapatok: Brazília (2), Franciaország (3), Olaszország (5), Anglia (7). Sima körmeccseket rendeztek, mindenki játszott mindenkivel és a végén több pontot gyűjtő válogatott lett a nyertes. Némi meglepetésre (én személy szerint egy kicsit sem bántam) Anglia végzett az első helyen (két győzelem és egy vereség, tehát hat pont), Brazília (épp ők győzték le az angolokat) öt pontot szerzett, a franciák és az olaszok nem nyertek de volt két egyenlőjük s egy-egy vereségük. A világbajnokság elődöntős mezőnye – már tudjuk – nem így nézett ki, ahogy a világbajnoki döntőben ismét találkozó francia-brazil meccs sem…
Izgalmas, szoros és – a barátságos torna ellenére – kellően kompetitív meccseket láthattunk, én általában a hírekben láttam a rövid beszámolókat majd a FociVilág magazinban értesültem a fontos tudnivalókról. A Tournoi de France-on még láthattuk alkotni Paul Gascoignet, aki még ezt követően hatszor volt válogatott de sajnos a VB-keretből utolsó pillanatban kimaradt… Alex Del Piero lett a gólkirály 3 találattal, Ronaldo (R9) és Romário (R11) még együtt rohamoztak elől, aztán a „Kicsi” is kimaradt végül a VB-re utazó keretból. A házigazdáknál pedig tizenöt későbbi világbajnok is helyet kapott a keretben.
A szóban forgó találat pont a torna első meccsén született. Roberto Carlos már azelőtt is nagyon gyakorlott bombázó és hihetetlen gólokat szerző játékos hírében állt, mégis ezt a löketet övezi – talán – a legnagyobb szenzáció. A 20. percben Romáriót faltolták a francia térfél közepén egy ígéretes támadás során (egy fél perccel azelőtt Ronaldót vette kezelésbe Blanc és Vieira). Roberto Carlos a bal szélről rohant a tett színhelyére, félre tessékelte Dungát a labda mellől, igazított egy picit a játékszeren (saját elmondása szerint, hogy a szelep vele szembe kerüljön), magához képest is nagy távolságból futott neki és bizony beakasztotta Barthez hálójába a labdát. A tar portás, szó szerint, csak szemmel követte a bogyót. Hihetetlen kiflit írt le a labda, szinte az utolsó pillanatban csavarodott és vágódott be a kapuba, kicsit súrolva is a kapufát.
A gólt látva sokan elképedtek, hogy egyszerűen hogyan lehetséges ilyen csavarást adni a labdának, ne feledjük itt még javában „rendes” labda állt a focisták rendelkezésére. Emlékezhetünk a 2010-es VB-re készült Jabulanira, ami eleve sok portást megizzasztott és valóban fura röppályát írt le sokszor a labda. Köztudott, hogy Bombalábú Carlos több, a fizika törvényeit is bőven meghazudtoló gólt szerzett, a franciáknak lőtt is jeles példája ennek.
Mondjuk Carlos meg tudta ezt is még spékelni: a ’97-’98-as szezonban a Tenerife ellen, amikor azt a bizonyos nullszögből hosszúba beakadó gólt szerezte. (Csak halkan: 4-3-ra így is a „szigetlakók” nyertek). A kapus, Marcelo Ojeda is benne volt talán, de ismerve azt a bizonyos balost és a tökélyre fejlesztett technikát (igyekezett lábfejének utolsó három lábujjával megcsavarintani a lasztit) tényleg sok elképesztő találatot jegyzett, így ne törjünk pálcát egy portás felett sem, akit valaha „megkínált” Roberto Carlos.
