Három kedvenc válogatott, három kolosszális stadion, íme Anglia, Brazília és Mexikó nemzeti stadionjai. Az alábbiakban megosztok veletek néhány alap tudnivalót a stadionokról és nagyon röviden, a teljesség igénye nélkül, átfutok néhány emlékezetesebb momentumot, amik válogatott szinten ehhez a három pályához köthetők.
Az eredeti Wembley stadion (Wembley stadium, egykor: Empire Stadium) – London: nyitás: 1923. április 28; klub(ok): Leyton Orient (1930), Arsenal: UEFA meccsek 1998-2000 között és az angol válogatott meccsei átadástól lebontásig (1923-2000); férőhely: 82,000 (eredetileg 127,000 állóhelyekkel)
Új Wembley stadion (New Wembley)nyitás: 2007. március 9; klub(ok): Tottenham (csak a ’17-’18-as szezonban) és az angol válogatott; férőhely: 90,000
Estádio do Maracanã (hivatalosan Estádio Jornalista Mário Filho) – Rio de Janeiro; nyitás: 1950. június 16; klubok: Fluminense, Flamengo és néha a brazil válogatott; férőhely: 78,838
Azték stadion (Estadio Azteca) – Mexikóváros; nyitás: 1966. május 29; klubok: Club América, Cruz Azul (régebb: Necaxa 1966–1970 és 1982–2003 között, Atlante 1966–1982, 1996–2001 és 2004–2007 között,UNAM 1967–1969 között, Atlético Español – már megszünt – 1970–1982 között és a mexikói válogatott legfontosabb válogatott meccsei; férőhely: 87,523 (állóhelyekkel egykoron súrolta a 100,000-et).
Természetesen minden szentélyben voltak a csapataim szempontjából brilliáns győzelmek és arcpirító vereségek de ez benne van a játékban. Volt eset, hogy ezek a stadionok egyéb – ma már – történelmi mérkőzésnek adtak otthont. A régi (eredeti) Wembley esetében elengedhetetlen felidézni az évszázad mérkőzését (1953 november 25), ahol ugyebár a Puskás Öcsi bácsi vezette aranycsapat megmutatta az irányt az angoloknak és az egész világnak. 1966 július 30-án Anglia hazai pályán nyerte meg eddigi egyetlen világbajnokságát a németek ellen. Ilyen presztízsértékű csatára csak egy másik VB döntőben lehet igazán visszavágni, a selejtezős, barátságos vagy nagy turnék korai fázisaiban való csatározások nem teljesen méltók egy VB döntőhöz, na de remélem ha lesz még angol-német döntő, akkor azt is az angolok húzzák be. Maradva a németek elleni párharcoknál, sajnos nem sikerült a legszebben búcsúztatni a régi Wembleyt, hiszen a Liverpoolban profiskodó Dietmar Hamann góljával nyertek a németek 2000 október 7-én. Az új Wembley-ben is volt már három örökrangadó de Anglia még nem tudott nyerni Németország ellen (két vereség, egy döntetlen a mérleg). Egy személyes élményem is fűződik a Wemley-hez ugyanis volt szerencsém kilátogatni a ’10-es VB előtti egyik utolsó hazai felkészülési meccsre az Anglia-Mexikó találkozóra. Nagy volt az öröm, mert ezáltal elmondhattam, hogy mindhárom kedvenc válogatottamat sikerült elcsípnem. (A brazil válogatottat 2004-ben volt szerencsém látni). Történelmi gólhoz is volt szerencsém, hiszen Glen Johnson, a Chelsea és a Liverpool egykori jobboldali védője, ezen a meccsen szerezte eddigi első és minden bizonnyal utolsó válogatottbeli gólját.
A Maracanã is megélt pár kemény csatát, a brazíliai VB kapcsán ráncfelvarráson esett át a stadion, de nem építették teljesen újjá, mint a Wembley-t. Két VB döntőnek adott otthont ez a létesítmény az elsőben az elképzelhetetlennek hitt brazil vereség okozott több, mint szívfájdalmat a teljes brazil népnek (1950 július 16: Brazília – Uruguay 1-2…) a második pedig éppen azért, mert nem jutott el odáig a Seleção (2014 július 13: Németország – Argentína 1-0). A lehetőleg győzedelmesen megvívott VB döntővel semmi egyéb turné döntője nem veszi fel a versenyt, de azért említésre méltó, hogy ebben a stadionban nyert Brazília 1989-ben Copa Américát, 2013-ban Konföderációs kupát valamint olimpiát Neymar vezetésével 2016-ban.
Szó esett az évszázad mérkőzéséről, így most az a stadion következik, ahol az évszázad gólja született. Természetesen nem örömteljes pillanat számomra Maradona angolok ellen jegyzett találata de nagy duzzogva mégiscsak illik megemlíteni, mint történelmi pillanat az Azték stadionban. Itt is két VB döntőt rendeztek, 1970 június 21-én Brazíia 4-1-re verte Olaszországot, majd 1986 június 29-én a már említett Maradona vezette argentin brigád aratott 3-2-es győzelmet a németek felett. A mexikói válogatott híresen jól szerepel ebben a stadionban, a selejtezőket tekintve elképesztő szériát futnak: 42 győzelem, 8 egyenlő és csak 2 vereség, valamint 145 lőtt gól és csak 29 kapott. Az Azteca gyepén az egyik legemlékezetesebb találkozót 1999 augusztus 4-én játszották, ekkor volt ugyanis a Mexikó – Brazília Konföderációs kupa döntő, amit a derék aztékok Blanco csodálatos góljának is köszönhetően megnyertek. Természetesen megannyi klasszikus Mexikó-USA párharc is lezajlott és előreláthatólag le is fog még.
