Kevesebb, mint egy hónap múlva rajtol a katari vb! A legtöbb világbajnokságon szereplő focistákról esik majd szó és azokról, akik hozzájuk csatlakozhatnak az idei seregszemlén. Az érintett játékosok csapata mind kijutott a tornára és bízunk benne, hogy sem sérülés, eltiltás vagy bármi más nyavaja sem gátolja majd őket, hogy ténylegesen ott lehessenek Katarban. A fennálló rekord 5 világbajnokság, ami eddig 4 játékosnak sikerült. Négy vb-n 58 futballistának volt módja szerepelni vagy legalább a nevezett keretbe bekerülni. Közülük reális esélye ötnek van, hogy szerepeljen az első közel-keleten rendezett vb-n.
Antonio „Tota” Carbajal volt az első, aki 5 vb-n szerepelt. Igaz ezekben nagyon sok köszönet nem volt, hiszen Mexikó mindig búcsúzott a csoportkörben. Sőt Carbajal kapta a legtöbb gólt a vb-k történetében holtversenyben a szaúdi Mohamed al Deayea-val, szám szerint 25-öt. Azóta azért, szerencsére, sokat fejlődött a mexikói labdarúgás.
16 év telt el Carbajal utolsó vb-je (’66) és Lothar Matthäus első vb-je (’82) között. Matthäus egyébként az első, aki elérte a 150 válogatottságot. Nem mellékesen: Európa- és világbajnok és máig neki van a legtöbb világbajnoki mérkőzése: 25. Két elveszített döntő után aztán ’90-ben vb-t nyertek a fritzek, visszavágtak az argentínoknak ’86-ért. Majd két negyeddöntő következett.

Rafael Márquez 5 vb-n volt csapatkapitány (19 vb-meccséből egyébként 17-szer volt csk – ez természetesen rekord). Szinte lemaradt a ’18-as vb-ről, mert egy kitalált drogkereskedelmi ügybe keveredett, illetve próbálták bemocskolni a nevét, így sokáig nem hagyhatta el Mexikót. Szerencsére azonban megoldódott a helyzet és „El profe” Osorio beválogatta az utazó keretbe, ahol kapott is három meccset. Sajnos mind az öt vb-n a nyolcaddöntő jelentette a végállomást. Ugyanakkor, első mexikóiként, egymást követő három tornán is gólt szerzett.

Gianluigi Buffon lehetett volna az első, aki 6 vb-n szerepel, de ugyebár az olaszok nem jutottak ki a ’18-as vb-re sem… Gigi egyébként Rafa Márquez előtt csatlakozott az ötösök klubjába, de ’98-ban még csak nem játszó tartalék volt. A csúcspont a ’06-os világbajnoki cím, de ezt mondjuk két csoportkörös búcsú, majd két olyan vb követte, amire ki sem jutottak az Azúrkékek… Kellemetlen, de Buffon nagysága örök!

’22-re öt újabb játékos csatlakozhat jó eséllyel, ugyanis mindannyian alapemberek a válogatottjaikban. Kivételt csak Sergio Ramos képez, hiszen állandó sérülései miatt csak mostanában lett alapember a PSG-ben, kihagyta a tavalyi Eb-t is, így azért kérdéses, hogy számol-e vele Luis Enrique. Aki amúgy két Eb-győzelem közé egy vb címet is bezsebel, annak nem sok oka van bánkódni, ha csak négy világbajnokságot kap a karrierjétől és eddig 180 válogatottságot, hogy a klubbeli címeket ne is említsük.

2006-ban a fiatal Guillermo „Memo” Ochoa még egyértelműen harmadik számú kapusként utazott el a vb-re, de az érthetetlen, hogy ’10-ben Aguirre mester miért „Conejo” Pérezt játszatta Ochoa előtt. Na, de legalább ’14-ben és ’18-ban is elkápráztatta a nézőket és az idei vb-n is, ha minden jól megy, az ő nevével kezdődik majd a mexikói válogatott összeállítása.

Ugyanitt illene összefussunk a 18-as mezt viselő Andrés Guardado nevével is. „El principito” ugyanis a válogatott csapatkaptánya és nagyon megbecsült tagja. Válogatott karrierje, már ami a vb-ket illeti, összeforr Ochoaéval, de azért több vb-meccse van, mint említett kollégájának (12-8). Guardado is csak epizodista volt még ’06-ban, de azóta azért nagyon fontos láncszem a mexikói középpályán.

Korunk két kimagasló játékosa számára is még egy nagy dobásra van lehetőség. Cristiano Ronaldo és Lionel Messi is összehozták a térségi bajnoki címet (Eb illetve Copa América), de a vb-ken (és volt már négy ugyebár) nem jött ki nekik a lépés úgy igazán. Messi ugyan egy vb-döntőt fel tud mutatni (a vb legjobbja vigaszdíj talán még őt is meglepte…), de vagy nem tudott húzóember lenni – mint Maradona ’86-ban – vagy a gólok maradtak el, vagy éppen a minőségi játékostársak. CR és társai számára pedig egyszerűen túl nagy falat volt az elmúlt négy vb. A ’06-os negyedik hely még sokkal inkább a Figo, Rui Costa, Pauleta gerincnek volt köszönhető, az ezt követő nyolcaddöntő-csoportkör-nyolcaddöntő is arról tanúskodik, hogy bizony nem voltak esélyesek a végső sikerre. De mi lesz az idei vb-n?

Érdemes még pár szóban említést tenni két olyan kameruni legendáról, akik szintén négy-négy világbajnokságon szerepeltek, de a sormintába belerondított egy kihagyott vb, amivel viszont meg lehetett volna az ötödik torna. A kameruni válogatottsági rekorderről (Rigobert Song 137) és a csapat legeredményesebb gólvágójáról (Samuel Eto’o 56) van szó.