Ha már River-Boca tényleges összecsapás – amúgy az utolsó oda-visszavágós rendszerben zajló Libertadores-kupa finálé – akkor következzen egy virtuális Szabó Áron (River Plate) – Mándly Péter (Boca Juniors) drukker párharc.
Bár a döntő első felvonása a La Bombonera stadionban lesz (a Boca szentélye) engedtessék meg annyi helyzeti előny, hogy a Riverrel kezdjem. Egy a Dél-Amerikai térségből eredendően brazil drukker hogyan lesz River szimpatizáns? Hát úgy, hogy „szentségtörést” végrehajtva a sok brazil kedvenc mellé beférkőzött egy briliáns technikájú és fölöttébb heves vérmérsékletű argentin, nevezetesen Ariel „El burrito” („Kis szamár”) Ortega. A Csacsi által ismerkedtem meg a Riverrel és sok más neves (egykori) játékossal, mint az uruguayi legenda Enzo Francescoli, Hernán Crespo, Radamel Falcao, Pablito Aimar vagy éppen jelenlegi edzőnk Marcelo Gallardo és a lista folytatható. Az aktuális csapatból a fiatalok mellett a kapitányt, az egykori válogatott Leonardo Ponziót érdemes megemlíteni valamint Enzo Pérezt. Ismerve a két csapat közötti igen feszült hangulatot belegondolni is félelmetes, hogy mi lesz majd a párharc végeztével. Annyi bizonyos, hogy a River negyedik győzelmére hajt, ezzel szemben a rivális Boca, a hetedikre. Az összecsapás külön pikantériája, hogy egyik mérkőzésen sem lesznek vendégszurkolók, de bízom benne, hogy a Monumentalban behúzzák a „Milliomosok”. Vamos River!
Mint óriási focimenedzser-játék rajongó, több ízben kötöttem barátságot bizonyos klubokkal és játékosokkal egy-egy sikeres, vagy legalábbis emlékezetes karrier során. Így történt ez valamikor 2004-2005 táján is egy Total Club Manager-karrier keretein belül „elvállaltam” a Boca Juniors irányítását. Az akkoriban Libertadores-kupa és Interkontinentális-kupa sikereket begyűjtő csapatot remek volt irányítani, számos kiváló argentin labdarúgóval, például a jelenlegi edző Guille Barros Schelottóval, Pato „Kacsa” Abbondazierivel, Burdissóval, Pablo Ledesmával „együtt dolgozni” valamint az ifjú Tévez beépítésével foglalatoskodni, legalább virtuálisan átélni egy kis latin-amerikai focimámort. Akkor már Riquelme – nagy kedvencem – spanyolhonban próbálgatta magát, de a későbbi FM-játékokban vele is volt alkalmam dicsőséget halmozni. Azóta megannyi remek futballista került ki a kék-arany klubból, vagy fordult meg nála, és jó tíz év után egy parádésnak ígérkező döntő összecsapáson újra Dél-Amerika trónjára ülhet a Boca. És lám, egy bizonyos Carlos Tévez ismét ott lesz a „Los Xeneizes”, azaz „A genovaiak” mezében, és immár vezérként a pályán, hadba viszi csapatát. Hiszen tudjuk, egy Boca-River több, mint csupán játék.
Profilkép: fourfourtwo.com
